Kelet Római Birodalom Bukása
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
- Keletrómai birodalom bukása
- Római Birodalom - A Nyugat-Római Birodalom bukása I.
- 10 tény a Bizánci Birodalomról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Keletrómai birodalom bukása
405 végén azonban összeomlott a birodalom dunai határvonala: a hunok elől menekülő különböző germán törzsek – elsősorban a keleti gótok (osztrogótok) – százezres tömege rázúdult az alpesi tartományokra, sőt Itáliát is elérte, ahol is csak a Pó völgyétől délre, az Arno folyónál sikerült őket megállítani. A következő év december 31-én átszakadt a rajnai határ is: vandálok, alánok, burgundok és egyéb törzsek árasztották el a gazdag, romanizált nyugati tartományokat, végleg megtelepedve Gallia és Hispánia nagy részén. Mivel a ravennai udvar ezeken a területeken katonailag nem tudott fellépni – Britanniából és a Duna mellől végleg kivonta a csapatait –, a betelepülő törzseket, ahogy már korábban a nyugati gótokat is, foederatinak, azaz szövetséges államnak ismerte el. A birodalom nehézségei megrendítették Stilicho pozícióját, illetve "barbár" származását is felhasználták ellenfelei, amikor 408-ban kivégezték- pedig szükség lett volna rá Alarichkal szemben, aki ugyanebben az évben benyomult Itáliába, és Rómát fenyegette.
Római Birodalom - A Nyugat-Római Birodalom bukása I.
Theodosius fiai közül Honorius (395-423) kapta a birodalom nyugati felét, az idősebb Arcadius (395-408) pedig a keletit, de egyik – trónra lépésük idején még csak tizenéves – fiú sem uralkodott ténylegesen: államukat helyettük még az apjuk által kinevezett, illetve az udvari intrikákban, harcokban hosszabb-rövidebb időre hatalomhoz jutó személyek vezették. A nyugati területeket kezdetben Stilicho, a félig vandál származású hadvezér irányította, míg keleten sűrűbben váltották egymást az udvar élén a császárra hatni akaró személyek, mint Rufinus vagy az eunuch Eutropius, de nagy szerep jutott a császári család nő tagjainak is. A dinasztikus elvet és a császári trónok) stabilitását néhány évtizedre azon az áron sikerült biztosítani, hogy a tényleges hatalom kikerült a császárok kezéből, és személyük csak az éppen hatalomra kerülő csoportot legitimálta. A birodalom két fele abban a szűk nyolcvan esztendőben, amíg a Nyugatrómai Birodalom még fennállt, legtöbbször ellenségesen viszonyult egymáshoz.
10 tény a Bizánci Birodalomról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Római Birodalom - A Nyugat-Római Birodalom bukása I.
- Markó utcai boston consulting group
- Kelet római birodalom bukása online
- Budapest busz térkép
- Bizánci művészet - Lexikon ::
- Sfenoidsinus jelentése magyar orvosi » DictZone Svéd-magyar orvo…
- 720 ZÁMBÓ ideas | ételreceptek, zambia, finom étel
- Fa szánkó árgép lambéria
- Kelet római birodalom bukása 2
- Ivu máv start
10 tény a Bizánci Birodalomról 2019. június 26. 08:28 Múlt-kor 1. Bizánc alattvalói magukat rómaiaknak, az államot pedig, amelyben éltek, Római Birodalomnak nevezték. A Bizánci Birodalom elnevezés csak a 19. század közepétől terjedt el a köztudatban. 2. Bizánc története a Kr. u. 324-es esztendőben kezdődött, amikor a Római Birodalom császára, Nagy Konstantin birodalma központját a Boszporusz partján fekvő, Kr. e. 667-ben a görögök által alapított Büzantion városába helyezte át. A várost később alapítója után Konstantinápolynak nevezték el. 3. Konstantinápoly egészen Kr. 395-ig a Római Birodalom központja volt, ekkor Nagy Theodosius – az utolsó császár, aki az egész birodalom felett uralkodott – egy nyugati és keleti részre osztotta országát. 4. Míg a Nyugatrómai Birodalom Kr. 476-ban összeomlott, a Keletrómai Birodalom tovább vitte Róma örökségét. Konstantinápoly, amely akkor már 400 ezer embernek adott otthont, Európa legnagyobb városává vált. 5. A konstantinápolyi császári könyvtár a középkori Európa egyik legjelentősebb könyvtára volt, amelynek falai között jelentős számú, az ókori világ tudományát őrző tekercseket őriztek.